Anubis
Dátum: 2008. augusztus 10. 10:16Műfaj: EgyébCimkék: anubis |  |
Az egyiptomiak hite szerint a halál után az ember a Holtak Termébe kerül. Anubisz az elhunyt túlvilági megítélésénél, mint bíró volt jelen, így az istenek bírálójának is nevezték (A sakál hieroglif jele bírót is jelentett.).
Én, Anubis
Az egyiptomiak hite szerint a halál után az ember a Holtak Termébe kerül. Anubisz az elhunyt túlvilági megítélésénél, mint bíró volt jelen, így az istenek bírálójának is nevezték (A sakál hieroglif jele bírót is jelentett.). Anubisz egy mérlegre helyezi a halott szívét, míg a mérleg másik serpenyőjébe Maat-nak, az igazság istenének tollát teszi. Ha a szív nehezebbnek bizonyul, mint a toll, akkor egy démon felfalja szívet.
Meglepetésemre elég könnyen belement az interjúba. Arra kért csak, hogy ötkor végezzünk, mert jön érte a taxi, megy dolgozni.
- Mi az, amit elmondanál magadról úgy általánosságban?
- Születési dátumokra gondolsz? Vagy hogy miből élek?
- Amit fontosnak ítélsz meg.
- 25 éves vagyok, lassan 26 leszek, decemberben. Aranyvasárnap születtem 1981-ben. Jelenleg a Bosch nevű cégnél vagyok gépmester, csoportvezető. Mostanában sokat 12 órázom, kevés idő marad a családra és a magánéletre. Sajnos. Vettem egy basszusgitárt pár hónapja, ez a legújabb hobbim. Szellemiekben a legújabb képemen dolgozom. Illetve ha marad időm - és ez az elsődleges-, a szociális kapcsolataimnak élek.
- Sokat rajzolsz?
- Amikor rámjön. Legutóbb megrendelésre, egy számítógépes játékhoz terveztem egy szörnyet. Nem hittem volna, hogy képes leszek megcsinálni.
- Volt, amikor ebből éltél?
- Soha. Nem is szeretném. Nálam az ilyen jellegű alkotások nagyon hangulatfüggő dolgok, nem is tudnék olyan dologból megélni, ami ennyire személyes. Dolgozom és ezzel elvagyok. Gyűjtöm a pénzt a családomra és az álmaimra.
- Mik az álmaid?
- Egy kis ház a hegyekben, konkrétan a Bükkben. Egy kis karsztforrás a kertben. Bükk erdő körülöttem. Tudod, ilyen ideák. Kicsit személyesítve. No meg a sárkány kosztüm.
- Milyen sárkány?
-A gyermekkori álomvilág bennem sokáig megmaradt. A sárkány volt az első, ami igazán megérintett. A sárkányszív című filmet a mai napig nem bírom megállni könnyek nélkül. A mesékben is a szörnyekkel, amiket kizár a világ, azokkal tudtam azonosulni. De az Oroszlánkirály is megérintett kisgyermekként. Azonosultam vele. Talán sorsbéli elemek, bölcsesség, amihez jó lenne felnőni, eszmék, amik elvesztek a világból, vagy csak elméleti szinten működnek. Mert csupán a farkasok törvénye él. Az emberi formából kiábrándultam. Elvont formákhoz kötöm a nemes érzéseket. Misztikus alakokhoz, amikkel jó lenne azonosulni. Más buddhista lesz, én sárkány: Vagy sakál.
- Melyik a legkedvesebb neked?
- Anubis ,ugye egyértelmű… a szívek bírája Egyiptomban. Aztán Flame, a sárkány.
-A csuháját én varrtam. Azonban az arcot még rendeltem. Nem hittem, hogy valaha belevágok. És hogy miért csuha? Nos, ez is a bölcsesség és az átváltozás fókusza. Sokra tartom a vallási embereket. Az első maszk, amit végül is én „generáltam” az Anubisz maszkom volt.
- Mikor hordod ezeket?
- Amikor szükségét érzem. Mindennél jobbat és precízebbet szeretnék, olyat, ami ha szembejön veled az erdei ösvényen, elhiszed, hogy él és létezik. Inspirálni akarom mások érzéseit is a sajátommal együtt. Bár nem szavakat és mozdulatokat használok, érzés, ami jön, átjár. Afféle beteljesedés.
- Kimész az utcára is így?
- Ritkán. És általában a közemberek miatt. Miattuk, értük. Nem akarok feltűnési mániásnak, magamutogatónak tűnni, csupán létezni és inspirálni.
- Hogyan viselkednek az emberek, ha meglátnak?
- Megölelnek, simogatnak. Van, aki fényképezkedni akar.
- Tényleg? Megölelnek?
- Igen. És hadd örüljenek, egyszer élünk. Olyankor az vagyok, ami éppen, humán sárkány vagy sakál.
- Nem félnek? Például, aki felismeri Anubiszt.
- Nem. És hála az égnek már nem annyira konzervatív a világ még itthon kis hazánkban sem.
- Miért éppen Anubisz?
- Amikor valami új érzés a hatalmába kerít, elural. A szerepköre, amihez fel szeretnék nőni. A pártatlan vezető szerep, ami elkísér egy életen át. Itt vagyok és vigyázok rád, ha kell, megvédelek. Jó, ha egy álom körülvesz.
- Igen. Csak általában az emberek nem ilyen álmokba burkolóznak.
- Mindenki másban keresi a boldogságot. Nekem több is adatott é hálát adok érte a Létezésnek és a Teremtőnek. Bárminek vagy bárkinek.
- Mire inspirálod az embereket ezzel?
- Hogy merjenek álmodni. Hogy merjenek önmaguk lenni.
- És szerinted mernek?
- Az majd kiderül.
-Mi a legfontosabb az életedben?
- A gyermekem és a párom. Aztán a barátok. És ennek a sornak a végén az álmok. De jó első szempontból beszélni róluk. És jó Anubiszként élni.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Lukács Mária (#2762) | 2008. augusztus 12. 14:13 |
Jó volt olvasni riportodat. | |
| |
