A pillanat...
Dátum: 2008. szeptember 11. 09:59Műfaj: VersCimkék: örök, tűz |  |
Mit adhatnék néked?
Ezernyi kincset,amely az enyém lett.
Az őszi nap fáradt ragyogását,
az arany színű lombokat.
A fecskék búcsúzó csivitelését,
s magas röptét.
Elmúlását a nyárnak.
Azt a meleg tüzet,
ott a kandalló mellett,
ahová majd télen várlak.
Édes szőlő szemeket,
annak mély bordó aranyát
pohárban nyújtom át.
Felette látom szemed kedves mosolyát,
tűz fényén át.
Érzem erős karod ölelését,
amely után a pillanat
hamuvá ég.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketEddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Sonkoly Éva (#3620) | 2008. szeptember 11. 15:42 |
Köszönöm! | |
| |
