A Sárkány és a Tündér 1-4
Dátum: 2008. június 12. 08:53Műfaj: VersCimkék: vers, mese |
1.
Az északi sárkány, egy éjszaka,
Megleste a tündért, mert fájt világa,
A tündérnél hang volt, a sárkánynál kép,
Ebből állt össze, mindaz mi szép.
Beléptek a képbe, és együtt szálltak,
A zene varázsával csodában jártak,
Egy angyalt találtak, szép ragyogót,
Mind a két szárnya csillagból volt.
Az északi sárkány, egy éjszaka,
Megleste a tündért, mert fájt világa,
Csodát tettek, mert ez nekik járt,
S mindkettőjükre nyugalom szállt.
2.
Az északi sárkány, egy éjszaka,
Kereste a tündért, de nem találta,
Fájdalmat érzett, s aggódott érte,
Oltalmáért a nagyurat kérte.
Belépett a képbe, és egyedül szállott,
Azt hitte a tündér, majd reá vár ott.
Meglátta az angyalt és őt is kérte,
Hogy a Kedves tündért féltőn megvédje.
Az északi sárkány, egy éjszaka,
Kereste a tündért, de nem találta,
Szívében félsszel szárnyalt tovább
Hátha a tündért megleli odább.
3.
Az északi sárkány, egy esős napon,
Megleste a tündért, mert bús volt nagyon,
A szívébe haraptak, s elűzték őt,
A tündérhez fordulva kért hát erőt.
Várt az esőben, hogy legyen csoda,
A tündérnek gyógyító volt mosolya,
S a kis tündér beállt a szárnya alá,
A sárkány oldalát megcsiklandozá.
Az északi sárkány, egy esős napon,
Megleste a tündért, mert bús volt nagyon,
A tündér csodát tett, mert azt akar,
S a sárkányt a bánat elhagyta hamar.
4.
Az északi sárkány, egy szép napon,
Az erdő fölött szállt, boldog volt nagyon.
Visszakapta azt, amire vágyott,
S a kék ég felé szabadon szállott.
Életet kapott, s új szárnyakat,
Hogy elérhesse vele a vágyakat,
Mit időtlen időktől magában hordott,
Most afelé tartott, pörgött és forgott.
Az északi sárkány, egy szép napon,
Az erdő fölött szállt, boldog volt nagyon.
A tündér is víg volt, s ez feldobta őt,
És újra érezte szívében a hőt.
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.