A szerelem gyermekei
Dátum: 2009. december 23. 14:42Műfaj: VersCimkék: szerelem, elmúlás, tánc, élet, emlék, ajándék |  |
Táncoltunk éjjelente együtt
Átkarolva szerelmünk,
Megtaláltuk e zord életben
Egymás mellett a helyünk.
Mi voltunk minden táncnak
Legboldogabb gyermekei,
Minden estnek, alkalomnak
Legdrágább ékkövei:
Imádtuk a jelent, meséltük a múltat,
Táncoltuk az életet, s hittük a jövőt.
Elmúlt a nyár mézes ereje,
Bennünk a tűz hűen lángolt,
Megfogtad a kezem s tudtam
Minden tetted értem lázong.
Melegséget, mit én adtam,
Őrizted, míg veled éltem,
Bíztató szavak, mit kaptam
Szerelmünket töltötte be:
Imádtuk a jelent, meséltük a múltat,
Táncoltuk az életet, s hittük a jövőt.
Él az emlék, velünk marad
Ami a múltból született,
Őrizzük annak meleg lángját,
Ki eddig hűen szeretett.
Én vagyok, ki itt ragad,
Ki szerelemből éledett,
Megbecsülve ajándékát
Szeretem azt, ki elvetett, -hisz:
Imádtuk a jelent, meséltük a múltat,
Táncoltuk az életet, s hittük a jövőt.
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
