A szó tenyeréből
Dátum: 2009. szeptember 12. 09:38Műfaj: VersCimkék: bánat |  |
A szó tenyeréből aprítok nektek, alázat szecskái,
mint szöszkék el ne széledjetek,
már leült szívemben az alku utáni csend.
Hazámban nem kékek a hegyek,
zöld távol, almazöld hantok, szemem ott pihent.
Szent kővé zúz a gond. Kőszenet, alkotok mégis.
Pőrén túrj vakond, szőlősben böjtölő bolond.
Bár, lefedni sincs cipőnyi krémed, kefélj is!
Halódó szíveket bekormozz s ne mondd,
hogy reklámpapír a regényed, csarnok
a népek piaca, kirámolt tájak varja károg.
De kár a szóért. Kővé gyúrj barátom,
hátad mögött imádkozik a hangya háton,
ősi szavak és jövedék javak konganak..
Nincs "variáció" konok, mély magyarnak?
Sok-sok napon énekem vidítom házilag,
nincs rendes poétika, szétszitálni tanítanak
olyat, hogy a hűek kitántorodjanak.
Anyatejjel melankolikusan, sivárba nevelt ifjak,
hát, íme, szél szava, megdorgált löveg, kínrím,
dallammentes ünnep, és a vers elgörbült létra.
Rút kézmosakodás, versszerzés előtt, cinikus fakutyizmus?
Virtuálisnak születni megéri nemsokára!
Mi nem? El is születnék én akárki nyakára.
Olyan menőt még nem látna a világ, megcsodálna.
Nem kardba dőlés lenne, csak egy kisemmizett hahotája.
Mészároljon versem, nyúzza le rólatok, mit isten nem adott ,
de elvettétek erővel a megbomlott versnek kése ledöf.
Minden idétlen és szeretetlen vacak, mit eddig írtam.
Lejárat, versek verse – kitagadlak,
nem azért írtam mert akartam magam nagynak.
Akárki írhat, mégis egy versezet alján
térdre borul, és sorsába dől szótlan jövő,
mert közönye nyitja szemét, üti fejébe kő
a ritmusokat, lekanyarodik, és elbukik a rög.
A szó tenyeréből aprítok ez kell?Gyalázat szecskái,
mint szöszkék elszéledtetek,
már szívemben az alku utáni csend.
Hazámban most már kékek a hegyek,
Zöld távol, almazöld bográcsok, szemem kiment.
Mennykővé zúz a gond. Kőszenet, alkotok mégis.
Porba önts bort, szőlősben böjtölő bolond.
Bár, lekenni sincs cipőnyi krémed, mímeld itt!
Szeretnél szíveket; bekormoznak? ne mondd,
hogy reklámpapír a reményed, csarnok-zsarnok!
Nincs népek piaca, kirámolt asztalokra varjak szállnak..
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Györgyi (#12673) | 2009. szeptember 14. 10:36 |
Kedves Miki nagyon szép verset hoztál, gratulálok. :-) | |
| |
