A távozó

Szerző: Vázsonyi JuditDátum: 2009. május 11. 14:13

Műfaj: VersCimkék: lélek, halál

A test fölött megállt
a lélek és lenézett.
Körbelengte a könnyes arcokat,
már szenvedés nélkül,
szabadon érzett,
sorban átölelte a gyászolókat.

Meglebbent a függöny
a zárt ablakon csendben,
megrebbent egy picit a gyertyaláng,
és ott a jajduló
halk lehelletben
a ravatalra hullott a "Miatyánk..."

Dimenziók között
lebegve nem ismert kínt,
mint idegent nézte porhüvelyét,
egy gyermek még látta,
ahogy a magasból int,
majd elnyeli őt az örök messzeség.

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 3 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Vázsonyi Judit (#8974)	2009. május 14. 18:30
Köszönöm, hogy olvastál Kata. Üdv.
Válasz Blaue Augen hozzászólására (#8937).

2. Vázsonyi Judit (#8973)	2009. május 14. 18:29
Kedves Persepolis! Köszönöm szépen.
Válasz Persepolis hozzászólására (#8935).

3. Persepolis (#8935)	2009. május 12. 09:53
Csodálatosan gyönyörűen fogalmaztad meg a halál pillanatát. Nagyon tetszett a versed, többször is elolvastam, gratulálok.