A Világ könyvtárában

Szerző: pillangoDátum: 2010. április 26. 18:58

Műfaj: VersCimkék: világ, érzelem, élet, gondolat

A Világnak könyvtárában állok,
Csendnek, nyugalomnak otthonában,
Hol egy könyvet keresek, csak egyet,
Ami – talán – magam vagyok.

Mindenütt csak könyvek hegye,
Sorba téve, betűrendben,
De itt én ki nem igazodom,
Halmok között - azt - meg nem találom,
A zavargó Világnak eme könyvtárában,
Csak állok meredten, idegenség
Mámorában.

Elindulok s nézelődöm,
Mennyi írás! Mennyi könyv!
Megtalálom a „T”- t, mint
„TULAJDON”, - s továbblépve
Megtalálom az „SZ”- t, mint
„SZABADSÁG”, arrébb nézve
Elérek a keresetthez,
De csak: „ÉRDEK” –
Ennyi, amit ott lelek.

Nem tudom, merre menjek,
Hol találom? Hol keressem?
Választalan ajkú, komor emberek
Tétováznak vagy járnak - kelnek
Körülöttem. Én csak állok,
Tán örökre így maradok,
S az egyre, az egyetlen egyre
Soha rá nem bukkanok…

Állni? Nem azt nem lehet,
Mozog a világ, mozognom kell
Nekem is – Ütemesen. Vele.
Elindulok, s kérdezek:
- Elnézést csak ezt a könyvet,
Ezt az egyet keresem. –

Nyújtom is át a papír cetlit,
A nő csak halkan, oly furcsán nézi.
Feltekint s rám mereszti
Vigaszt nem adó szemeit.

Lassan szólal. Én figyelek:
- Kérem, ez egy új könyv.
Nincsen még a helyén.
Megtalálni - ezt - még nem lehet. –

Majd zavarodottan, hirtelen,
A papirost jól összegyűri,
S mint aki dolgát végzi,
Visszaballag kelletlen.

Mint akit súlyosan fejbe vertek,
Vagy csak éppen megütöttek,
Szólni, lélegezni nem tudok,
Székhez is oly nehezen jutok,
De le kell ülnöm pihenni,
S megérteni a Világot.

Hát nincs még a Világban e könyv,
Melyet pont most keresek,
Melyért pont most küzdhetek?

És odavan a papiros is, amelyre
Magam írtam, nagybetűkkel,
Gondosan, jól feltüntetve
Azt a szót, hogy:
"ÉRZELEM".