vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Ballada a fizetési garanciáról

Szerző: HalacskaDátum: 2009. november 29. 05:12

Műfaj: VersCimkék: sultan meséi

Kilencvenöt nyarán, egy szép napon,

pont együtt voltunk mind, a sok csibész,

kártyáztunk, mert unatkoztunk nagyon,

hogy aznap sem jött be hozzánk ügyfél.

Az irodában loptuk mi a napot,

mert nem volt fizetőképes vevő,

aprópénzért osztottuk a lapot,

s kávét hozott néha titkárnőnk.

 

És egy frájer hirtelen betoppant,

kit elkísért a hites asszonya,

azt mondta, hogy kölcsönt akar nyomban,

s kétszeresét fizeti vissza.

Sőt: mivel, most semmije sincs neki -

hogy a pénzt tényleg vissza is adja –

azt mondta e nyálas képű pali,

hogy feleségét adja zálogba.

 

Összenéztünk bután a fiúkkal,

és azt hittük, hogy ez valami vicc,

Szása nevetett leghangosabban,

és utána mi, többiek is mind.

„Rendben!” – mondta Szása az embernek,

ki úgy ült ott a széken, mint egy rongy:

„Hagyd itt bátran a kis feleséged -

mi mind meghágjuk majd az asszonyod!”

 

Ajánlás:

 

Az a frájer csendesen somolygott,

és megsimította a nő fejét,

szavából az űr mélysége kongott,

mert azt felelte: „Ez még belefér”.

 

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 12 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Halacska   (#15420)

2009. december 02. 22:28

Az már biztos! :) Meggyőztél!

Válasz bobita hozzászólására (#15415).

 

2. bobita   (#15415)

2009. december 02. 20:20

meglehet, az élet viszont jobb méreg,mint az abc és garantáltan bele is lehet halni :))

Válasz Halacska hozzászólására (#15414).

 

3. Halacska   (#15414)

2009. december 02. 19:50

Egy ABC háború? Az hathatós megoldásnak látszik. :)

Válasz bobita hozzászólására (#15413).

 

4. bobita   (#15413)

2009. december 02. 19:43

ennek a két ufonautának nevezett lénynek szenteltél időt,míg megírtad a verset ,lehet tévedés volt,hiszen szóra sem érdemesek ?az utolsó mondatban rejlő gondolathoz,ami inkább ítélet, nemigen tudok hozzászólni,talán csak annyit , lehet az én fajtám is csak egy tévedés, ugyan ki köszörüli ki ezt a csorbát?

Válasz Halacska hozzászólására (#15410).

 

5. Halacska   (#15410)

2009. december 02. 18:02

A hozzászólásod lényegét tekintve, nagyságban igazad van: tényleg semmi közöd hozzá. A két ufonauta "jelleméről" meg nem hiszem, hogy sokat kellene gondolkozni: ez az egy momentum elég meggyőző volt a számomra, hogy ne is próbálkozzak a megértésével. A természet nagy tévedése, hogy megengedte kifejlődni ezt a fajtát.

Válasz bobita hozzászólására (#15409).

 

6. bobita   (#15409)

2009. december 02. 17:09

nem kérdeztem,hogy miért született az írás, és az is te a dolgod - gondod, hogy kiért ejted a könnyeidet, csakis rád tartozik, én a két jellemre utaltam , ahogy látni engedted őket,

Válasz Halacska hozzászólására (#15399).

 

7. Halacska   (#15399)

2009. december 02. 12:45

Ez az írás nem azért született, mert könnyet ejtenék bármelyikért is. Szerintem is a frájernek levegőt is kár vennie, mert csak elszívja a magasabban fejlett fajok elől.

Válasz bobita hozzászólására (#15333).

 

8. Halacska   (#15398)

2009. december 02. 12:43

Nem hiszem, hogy ezek ketten "szerettek" volna egyáltalán bármit is: még önmagukat sem, mert hogy ennyire bohócot csináltak magukból. Úgy mentek el tőlünk, mintha valami hibát követtünk volna el, ahogy nem akartuk partiba vágni a nőt.

Válasz Marcipan hozzászólására (#15337).

 

9. Halacska   (#15397)

2009. december 02. 12:41

Ez a házaspár elvégzett valami lélekfejlesztő tréninget, attól voltak ilyenek. Ez a két zombi azt hitte, hogy majd komoly pénzt fizetünk ezért a lehetőségért (Abban az időben egy óra kevesebb, mint négyezer forintba került egy full - os prostival - az asszonykának túl nagy volt az önbizalma).

Válasz Marcipan hozzászólására (#15330).

 

10. Marcipan   (#15337)

2009. november 30. 17:49

Sok naív ember van. A szerelem vak és elhomályosíthatja az ember tisztánlátását, befolyásolhat és elhamarkodott döntések kiindulópontja lehet. Megesik, hogy csak otthon derül ki végülis mit vettünk a piacon, de sok esetben már késő visszavinni az árut. Aki így jár, nem feltétlenül olyan ember, akinek "úgy is minden belefér", legfeljebb azt lehet mondani, hogy így járt.

Válasz bobita hozzászólására (#15333).

 

11. bobita   (#15333)

2009. november 30. 15:59

tanulság ,nem kell frájerhez menni, mert bedob a közösbe,aki meg hozzámegy annak úgyis minden belefér,

 

12. Marcipan   (#15330)

2009. november 30. 15:17

A történet lesújtó és felháborító, hogy valaki tulajdonának tekint egy másik embert, akinek szava sem lehet az események alakulásában. Tudom, hogy nem egyedi eset és sok hasonló megtörténik, mégis aggasztó szembesülni ezekkel a problémákkal.