BÉKA GALAMB

Szerző: feketetulipanDátum: 2009. szeptember 20. 08:44

Műfaj: VersCimkék: remény

Béka galamb
írta J.G.Miki

Még fogékony fejjel jöttem rá, hogy madár
Pedig igaz, nincsen rajta toll, szál se már
mégis repdes, föl-föl dobják, újra éget
kérkedő és okít , hord nyakában éket
közönséges szeme, petróleum lámpa
Kezedből adományt táncművészként várja
Eszmecserét folytat, nagyterem szeretet
ahol tétovázik, s megbeszél, keveset
fontoskodva; hittétele: remény
tanúvallomása -, ezrek sorsa, szerény
Lendületes tévéműsora, drágagyöngy;
Béke kell, akkor, dallamosan könyörögj
Teljességgel valóra vált, hisz csukódik a zár,
csorbítatlan léte zabáló szalmaszál.

De már fel se fogom, ha béka, mért madár?
Pedig kopasz nagyon. Nincs tolla, egy se már.
Röptetik még? Noha mindent éget,
elherdálta azt a varázslatos éket
amiről kép készült, afféle, nagy lámpa
melyre tekintve az ember azt várja
múlik minden nyavalyája. és szeretet
költözik otthonába... alszom rá keveset.
Beteljesedett-e? Pedig volt sok remény.
Habár az eredmény darabszáma szerény;
Van még egy álmom, egy tiszta drágagyöngy.
Békéért sóvárgó szívem, hát könyörögj!
Népekkel bíbelődő fiókon pici zár
egy elárvult, sárga aranyló szalmaszál.

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. feketetulipan (#12849)	2009. szeptember 23. 10:45
béka, sok a toll rajtad pedig mindennap leeszik a halak ja de legalább nem kell levedleni hisz béke galambot játszol hát az most kell, paszol Gorbi mondaná: -pásol!
Válasz Györgyi hozzászólására (#12830).

2. Györgyi (#12830)	2009. szeptember 22. 16:35
Kedves Miki tetszik ez a versed. Érdekes, nosztalgikus, kissé fanyar. Gratulálok. :-)