bogár
Dátum: 2010. július 05. 14:19Műfaj: VersCimkék: monoszösszenet, zsenge |
pörög a hátán, egyszerre csak egy ízelt lábával éri a talajt.
végtelennek tűnő kínlódás ez, órákon keresztül kering kétség-
be esve hol balról jobbra, hol jobbról balra (saját tengelyén).
néha pihen, mintha föladná (a reményt,) utolsó elhatározását,
(már-már halottnak tetszik, pedig csak kitin páncélon meditál)
nem adja föl, időről-időre tovább lendül az elkeseredésen,
tudatos lényre vall, tudatos tervezésre, legyen min
sorsot vetni, a tanulmányozás, mint az (k)egyetlen való
kaphat egyedüli létjogosultságot (nálam, rajtam is),
ez az apró teremtmény magában hordozza jelenemet,
mintha tudná, hogy ez az a pillanat, mikor az igét
magamon kell érvényesítenem, igen, ebben a versben
most én vagyok én, senki más nincs, nem vonatkoztathatom
a magam létét más okán, nem hivatkozhatok, csak egy
bogár életének végső stádiuma hasonlítható hozzám.vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Cservinka Dávid (#20645) | 2010. július 05. 18:48 |
Elnézést a szerkesztőtől, aki először moderált; kis sortörő-problémák léptek föl, azt javítottam. | |
| |