Bömbölt a Rep...
Dátum: 2008. december 20. 19:02Műfaj: VersCimkék: a tmt alkotasok |  |
Álltam a sorban, az autók kigyódzó vonala a kolozsvári szenvedésre
emlékeztetett. Akkor arra jártam, a nyolcvanas években...
Utálok várakozni és mégis ez adatott nekem egy hosszú életen.
Várni...mikor kerülök sorra, valyon leszek-e elég szerencsés,
Marad-e még nekem is abból ami másoknak mindíg megterem...
Hej, pozitív vagyok, ez talán segít elviselnem másodhegedűs szerepem.
Állok a sorban, közben mivel anarchista mivoltomban ér sérelem,
Üvölt a magyar Rep, kocsim ablakai remegnek,nem felejtek...nem...nem,
Emlékezem...tudom miért csinálom ezt a számomra keserű életem.
Lépésről lépésre araszolva célom felé, naponta újból és újból kérdezem.
Miért? Pedig ott belül tudom , hogy fizetnem kell és hogy elviselhetem...
A Rep segít nekem...dübörög a magyar Rep...többen figyelik...feledem,
Negatív elemem...kitörő ritmusok vad, száraz, forradalmi zenehullámban.
Melódia nélkül...kiköpve, sziszegve, ordítva, szídva, kihányva az igazságot.
Ebben a műfajban nem ismerik a romantikát , felfigyelnek rám mások...
A környező hasonló sorsú naponta sorban ,békésen várakozókból...
Türelmetlenségemen csodálkoznak egy jó nagyot, mikor erősítem a hangot,
Hangerőm már majdnem a leghangosabb, mégsem hallja sok és más mulat...
Rajtam, vagy zenémen...talán nyughatatlan,örökké küzdő énem...
miatt bujkál szájuk sarkában a cinikus félmosoly...várok...várok...várok...
Addig amíg a Rep megrepedteti ablakom...kitőr belőlem életem értelme,
A cselekvésre kész anarchista gondolataimért...radikálisan...zajosan... lázadok...
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
