vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Egyedül 1972. december

Műfaj: VersCimkék: magány

koppan a léptem, az utca kihalt már,

villamos nem jár és busz se közel'g,

tudom, a kaput is régen bezárták,

s ingemen érzem, a csend megölelt.....

 

mozdul a lábam és visz valahonnan,

az éjszaka nyújtózik életemért,

mozdul az ajkam is, mégse szabódhat,

megkaptam már érte azt, amit ért....

 

megvette tőlem a nappalok álmát,

könnyen eladtam, már semmi se köt!

az éjfeketében a bűnt sose látják

és sétálhatsz csillagok fénye között....

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. ipszilon   (#15757)

2009. december 09. 23:39

Kedves Bobita! Nagyon megtiszteltél! Köszönöm!

Válasz bobita hozzászólására (#15756).

 


2. bobita   (#15756)

2009. december 09. 23:03

a sok közül ez tecccettt a legjobban,