Egy kép a múltból
Dátum: 2010. május 03. 17:00Műfaj: VersCimkék: szerelem, emlék | ![]() |
Úgy jöttél elő emlékeim kósza kötegéből,
mint nyári zápor után mikor a sötét felhő
mögül újra kisüt a Nap,
s megvallom őszintén, engem is
meglepett az a furcsa pillanat.
Hosszú évek alatt eltemettelek magamban,
mert nem akartam emlékezni rád,
esztelenség lett volna várni
az akkor ígért,
de soha meg nem kapott csodát.
S most bukkansz elő,
mikor a szívem már másért dobban,
és visszaköveteled azt,
amit tőled soha meg nem kaptam!
De lehet,
hogy csak én keresem újra azt
a furcsa kósza érzést, mit akkor éreztem,
csak én futnék újra azon az úton,
mint mikor érted ezre sebből véreztem?!
Hát lehet!
Lehet, hogy én szeretnélek
újra magam mellett érezni,
lehet, hogy csak én szeretném
most újra a régi napokat átélni?
Lehet!
Bár tudom, semmi nem
fog már visszatérni,
semmi nem lesz már
úgy mint akkor, mint mikor hittük
bennünk születik
az a szerelemnek vélt valami!.
Most mégis jó volt
visszalépni egy picit a múltba,
s visszagondolni rád,
átélni egy pillanat alatt a régi
napokat újra,
hogy feleszmélve megérkezzek a mába,
s ahogy jöttél te is visszatérj
emlékeim kósza forgatagába.
2010.05.01.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketMég nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

