Egy nyári merengés

Szerző: pillangoDátum: 2009. december 19. 21:14

Műfaj: VersCimkék: nyár, meleg

Egy nyári merengés

Perzseli a nap a földet,
Fákat, utakat,
Mozdulatlanul jár-kel,
Nem zajjal: csönddel.
Megáll a rohanó levegő,
Nem látod, hol jár,
A bokrok alján, vagy tetején.
Fán vagy annak ágán.
Mint megannyi
Csillám az égen,
Ezernyi por s hamu
Jár-kel a légen.
Forróság,
Hőség,
Álmosság,
Bágyadtság,
Elalszom, el,
Máris álmodom,
Tűnődöm az álmomon,
S elmerengek magamon.
Hát itt jár a nyár,
Ki tudja meddig,
Meddig olvasztja szét
Földnek, levegőnek
Édes hidegségét.
Olvaszt,
Forraszt,
Fáraszt,
Elalszom, el,
Máris álmodom.
Tűnődöm az álmomon,
S elmerengek magamon.
Elmegy a nyár,
Elviszi melegét,
Elmegy, bár:
Itt hagyja emlékét.