Éhség vagy válasz

Szerző: LuciaDátum: 2010. július 21. 17:11

Szuszogásra csókot nyomott,

halkan kimászott az ágyból,

végig sétált a hosszú házon.

Lelke éhezett, meztelen talpa

a hideg kővel szeretkezett.

Az ajtót kitárta, holdfényben

a gesztenyefát látta,

telhetetlen, kéjre vágyott,

az ágai közé mászott.

A fa átölelte, gyűrűs haját simára fésülte,

suttogva a testére csavarodott,

fürtök közt kulcsot kutatott.

A nő megérezte,

lakatot újra testébe rejtette.

Kéregbe vésett múlt,

az énem megvadult.

Odúból valóság, szárítókötél-tánc.

Nimfomán mélység, széttép az éhség.

Száradó lepedő, gömbölyű szerető.

Álmatlan pirkadat, hagyd, hogy csodáljalak.

Szellemi fölénytől élvezett,

éhezett énemet most haza kergetem...

Eddig 4 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Lucia (#21139)	2010. július 31. 22:58
A másik fél szellemi fölénye nagyon fontos, egyfajta afrodiziákum...
Válasz Péterffy István hozzászólására (#21113).

2. Péterffy István (#21113)	2010. július 30. 13:28
A vers szerint, a partnered szellemi tudása a vágyak kirobbantója, önmagában a testiség kevés?


3. Lucia (#20991)	2010. július 23. 13:07
A legtöbb betűből álló sor... Neked!!:)))
Válasz Artsard hozzászólására (#20981).

4. Artsard (#20981)	2010. július 23. 01:40
a képek elég izgalmasak