Elátkozott Prométheusz

Szerző: Molnár ZsoltDátum: 2009. május 02. 22:12

Műfaj: VersCimkék: vers

Az infrastrukturális bélszerkezet kollektív lehelete felgőzöl a kanálison,
Az elképedt húgytengerben valaki saját ízére ismer,
De az óvatos megfontolás ezt sem engedi szóvá tenni,
Maradj csendesen – üvölt gyermekének az anya

A körutak combjai közé szorult sugárutak sápadt fejei levegőért kapkodnak,
A hétvégi trafic-jam négyütemű embóliája felköhög,
A minden alatt vérízű hídrozsda hizlal tajtékot a folyón,
A végtelen alagút szülőcsatornájában kimerevedett metró
kéjsikoly fékmechanikája lövell embereket az állomásra,

A föld alatt, a földön és a föld felett ismeretlenek üzennek,
míg a Nemzeti Tünetképzés szellemi kórokozói óriásplakátokon tarhálnak bizalmat
az elképesztő giotin penge kioldókarjának mozgatására,
A szájon át létező társadalom spermasztikus kocsonyáját
a pszichózis kétágú nyelve ízleli,
majd jóllakottan néhány kellemetlen falatot köp a deviancia szalvétájába,

A mellbeszúrt szatír tetemével korházast játszó óvodások
gregorián éneke kitölti az éjszaka réseit,
Az idő megnyúlt szárítókötelén felfuvalkodó fakult bugyik vitorlatánca,
a szabadság eszméjének utópiáját lopja a gettók udvarára,

Ó Prométheusz! Te elátkozott tolvaj!
Szikrája is alig marad bennem a tűznek,
Minden melegség receptoraim tévedése,
Vagy reményteljes lázálom,
A harmadnapos öngyulladás víziója,

Az átjárható endorfin platonikus metszete
a nemek szimmetriájának,
a szexuális tébolynak és a prűdériának,
a digitalizmus bipolaritásának királyvize,
A lélek és szív,
Máj, tüdő, vese és velő,
A meghittség belsőségei,
A jövő eszményképeinek fazekán emelgetik a fedőt,

Az önmagáról visszavert fény
Árnyék a Nap köntösén,
Az új Babilon cementarcán csavargók hálnak,
vagy odvas fogú csecsemők zománc lavórjából
isszák a szamártejet,
Az öngyilkosság központi tematikája
élethosszig tartó tanulás,
mások reakcióiból megismerhető önmagunk,
a lét tagadása, a visszaszámlálhatatlan idő,
anyám melle, a dohos kisszoba poros villanykörtéje,
a gyermekkor minden váladéka,
és a padló közeli porélmények kilátástalansága,
felkészülés a halálra.