DAKTILUS SZIPORKÁK
Dátum: 2009. október 26. 06:34Műfaj: VersCimkék: földi varázs |  |
El ne siesd, el ne habard, ezen érsz meg,
Tenmagad általi vers hozadék, darabos ceh,
Nincs kire szabd, tele fiókod újszerű gönccel,
Gépbe keresd, valahogy ne keverd össze.
Költeni jó szerep, írni a vágyakat - egybe,
Hol, mi kevés, azokat teszem el élre.
Harcra fel, indulok utcai képeket írni,
Lábam a kövekre taposva, lopóz ki.
Szórom a földi varázst a faláda hasából,
Metszem a bokros időket alá, magas ágról,
Gyűlnek a percek, állnak az emberek abban.
Májusi egyveleg, odvas a képtelen katlan.
Bolydul az erdei hangyazaj, almafa ágán,
Ételem itthoni csillagok, átveszem áldván,
Illan el óborom, inni ki gondolom, illik,
Lányokat átkarol, udvarol énem a sírig.
Megkötik úgy kezem, ábra dal átkok, ha félek,
Szemmel üt, összetör engem is, ellök a lélek,
Küldd oda, hol barom és esemény csap az agyba,
Mindene ördögi, mégse nem értheti, zagyva.
Ébred az illatos indulat, egy hangya létre,
Árnyakat fest, keze rajzol a tengeri kékre,
Féltheti életem, elteszi naponta halálnak,
Édeleg-őgyeleg, barna fej eltanul ácsnak.
Kérgeket összetesz, ingat az alja-semmi,
Képezi kriptadoh éjeken igába kötődni,
Feltöröl ócska dumát, ha belé merül, álszent?
Pokla vagy és a személyed a pár cent,
Szívtelen, álnoki szavakra, nem ugrik a dinnye,
Áltat a néma remény, ezekre vágyik az ínye.
Mily kevesen keresik kezem, ha barát kell,
Mily nehezen nevet össze a székely.
Kérem az ég kegyes őreit, akta halom ég ránk,
Bölcseket adjon a lélek ügyekbe, sárkányt.
Mert, ha, kevés a tudás, ürül ismeret oltár,
Vén keze életet olt, ha kinyílik a lomtár.
Szép Ilon, asszonyi szép szeme, engem elérve,
Szívügyet összetesz éj heve üdv keretébe,
Újra dal, Úr szeme nézi, ki énekel értőn,
Én is a küzdelem átkait elteszem ott fönn.
Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Györgyi (#14115) | 2009. október 31. 16:43 |
Kedves feketetulipán nagyon tetszik sziporkád. "Szívtelen, álnoki szavakra, nem ugrik a dinnye, Áltat a néma remény, ezekre vágyik az ínye. Mily kevesen keresik kezem, ha barát kell, Mily nehezen nevet össze a székely." Ez a rész különösen megfogott. | |
| |
