vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eltűnt gondolatok nyomában

Szerző: nevariaDátum: 2008. május 10. 03:33 Műfaj: PrózaCimkék: gondolat, vágyak

Van az úgy, hogy néha jót akarva mégis rossz döntéseket hozunk. Örlődünk miatta, eltűnődünk azon, hogy "mi lett volna ha....". Nem kellene sokat rágódni a múlton. Bíznunk kell abban, hogy jobb később, mint soha. Ha a hibákból tanulunk, már félig nyert ügyünk van. Ha jót cselekszünk, jó úton járunk.

Valaha, nem is oly rég, számtalan gondolat kavargott bennem. Tele voltam tervekkel, lelkesedéssel, tettvággyal.

S most, nem értem, csupán sejtem miért, valahogy eltűnt belőlem a tűz, az erő, s helyébe amolyan pislákoló fénymaradvány, óvatoskodó, félelemmel teli próbálkozás lépett. Már erőtlenebbek lépteim, a cél pedig oly távolinak tűnik, hogy aggódva számlálom napjaim, heteim, hónapjaim, éveim számát.

Vajon elég időm lesz-e arra, hogy hibás döntéseim következményeit helyrehozzam? Vajon lesz-e még számomra esély az újrakezdésre? Vajon visszanyerem-e újra önbecsülésemet? Vajon képes leszek-e még kifejezni mindazt, mi bennem él legbelül? S elérem-e azt, amire már oly régóta vágyom, s elég erős lesz-e majd bennem a hit, hogy újra és újra talpra álljak, s ne adjam fel soha, bármily nehézséggel is kell szembenézzek?

Én tiszta szívemből szeretném, hogy rendbe jöjjenek dolgaink. Szeretnék végre nyugodt lelkiismerettel a gyermekem, az édesanyám és mindazok szemébe nézni, akiknek ha akaratlanul is, de csalódást okoztam. Rossz irányba indultam, s naivságomért nagy árat fizettem. Jót akarván mégis rossz döntéseket hoztam, hagytam elúszni számos lehetőséget. Mégis bíznom kell abban, hogy talán van még számomra is egy utolsó esély arra, hogy helyrehozzam hibás döntéseim következményeit s végre kimondhassam azt, hogy lám, megannyi kudarc ellenére mégiscsak sikerült.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket