Emlékek
Dátum: 2009. november 14. 20:47Műfaj: VersCimkék: a tmt alkotások |  |
Erdei ösvények lehajló ágai között osontunk.
Az emberi kiváncsi szemek elöl félrevonultan…
Legtöbbjük agyát leragasztották régi szokások.
Nem értenék meg,csak ujjaikkal mutogatnának,
Ha hallanák énekeink, látnák mint zajlik a tánc.
Eléggé távol az évezredes beléjük vert butaságtól,
Ott,ahol a szabadság gyökereiből jött új ,zöld hajtás
Makacsul kipattan a rügyekből és új ágat növeszt.
Körbeálltunk hittel a szivünkben, kezünk a vállakon,
Lábunk dobbant az ősi ritmusokra az őszi avaron.
Emlékeztünk,mert csak az győzhet újabb harcokon,
Kinek szivében ott él a mult csakúgy mint a jelen.
Őseinkre,kik értünk küzdöttek,halálukkal bizonyitották,
Megkövezve,elátkozva s nem mutaták mi az a félelem.
Hősiességük…most itt rohannak felénk az emlékek,
Száguldó paripaként…amint a dobszó tompa pergése,
Lábaink ütemes puffanása ,szivünk dobbanásával vegyül.
Ők fognak segiteni lépéseinknél…megnyerni játékaink.
Körben forogva érezzük az erőt, mi utunkon mindig segit.
Ajándékot ajánlva bölcs Istennőnknek és Istenünknek.
Kik megvédték a föld méhébe nyúló ősi gyökereket.
Kiirthatatlanul…géneikben hordozva az emlékeket…
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
