EMLÉKEZÉS
Dátum: 2008. július 26. 22:21Műfaj: VersCimkék: elmúlás |
Bársonyos trilláid szállnak felém,
feltörnek belőlem emlékeim,
fájó szívem érted majd meghasad,
nincs is tán nálam boldogtalanabb.
Mikor gyermek voltam fogtad kezem,
sokszor rám szóltál, hogy csend legyen,
szívembe hasít, most a néma csend,
drága anyám hosszú útra ment.
Az égen nézem libbenő fátylát,
körülötte jó tündérek táncát,
szeme csücskében mosolyát látom,
kezem az égre kérőn kitárom.
Kavargó felhők közt kereslek téged,
emlékszem mikor tőlem azt kérted,
könnyeinket ne hullajtsuk érted,
hamvaidat adjuk át a szélnek.
Mindent átjár a gyertya illata,
innen már nem jöhetsz velem haza,
magammal viszem az emlékeket,
drága Anyám Isten legyen veled.
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.