Emlék maradványok
Dátum: 2008. március 27. 20:36Műfaj: VersCimkék: vers |
Emlék maradványok
Brutálisan feldarabolt emléke fölött,
A lelkem most éjfeketébe öltözött,
És sírva énekli az ő kedvenc dalát,
Míg kifordítja a kínból saját magát,
S kék-fekete fájdalommal emészti el,
Ami megmaradt belőle, s azt, ami jel
Lehet még arra, hogy létezett amott
Az az érzés, mi csak gyötrelmet hagyott
Bennem. Most már nincs mit tennem,
Fognom kell őt, és el kell temetnem,
S kivágni azt a darabot szívemből,
Mit kaptam tőle, s ettől az élettől,
És messzire hajítva többé nem érezni.
Aztán csak hagyom szívem vérezni,
Míg el nem apad. S ha lelkem sírása
Nem hallatszik, s megszűnik kínzása,
Akkor kárhoztatom őt az örök feledésre,
S a lelkem ismét öltözhet fehérbe.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.