Eszmélés.
Dátum: 2009. szeptember 01. 21:22Műfaj: VersCimkék: eszméltél, szavak, álmodban |
s tudtad,a halál nem a végső állomás,
nincs vége,nem is lehet,
most nyitottad szemed.
Néha kell a könny,fájdalom,
sírod egy egyszerű halom.
Fejfád csak egy jel,hogy voltál erre is,
nyomokként szavak,mik jelzik lépteid.
Meztelen lélekkel érkezel s vársz odaát,
a misztérium részeként nem vársz csodát,
elhagytál mindent mi húz,
nem köt a jövő s a múlt,
bár siratnak hogy mégy,
ők azt hiszik,ez lesz a vég.
Álomban élsz s élve álmodod meg magad,
újra s újra megéled az elmúlt sorsodat.
Fülek nélkül érted a szót,vártak odaát,
csupasz lelked ölelkezik,mindenki barát,
ott nem létezik rang,
csak egy lélek vagy,
örök körben forogsz,
ragyogsz mint a korong.
Folyton tanulsz s megtalálod majd utad,
kit valaha szerettél,annak karjába zuhansz.
2009.07.17. Rézi.
Eddig 5 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Rézi (#12556) | 2009. szeptember 08. 21:43 |
Sziasztok,én nem hiszek egyes dolgokat,tudom....!Üdv,Rézi. | |
| |
2. lengyelsas (#12552) | 2009. szeptember 07. 18:10 |
ammen | |
| |
3. Sonkoly Éva (#12547) | 2009. szeptember 07. 12:40 |
Ha remélek dolgokat, de nem hiszek abban, hogy valóra válnak, akkor csak délibábot kergetek. Ha hiszek valaminek a megvalósulásában, az oda vezető út reménnyel van kikövezve. | |
| |
4. lengyelsas (#12546) | 2009. szeptember 07. 10:39 |
de a hit reménylett dolgok valósága...vagy mi a remény | |
| |
5. Sonkoly Éva (#12509) | 2009. szeptember 04. 14:53 |
Rézi ! A hit hegyeket mozgat ! Üdvözlettel Éva | |
| |