Furcsa álom
Dátum: 2009. április 23. 23:08Műfaj: VersCimkék: halál, álom |  |
Furcsa álom
Álmomban ismeretlen helyen jártam,
Utam végén eg ykapu elött álltam.
Ember lévén, kíváncsian találgattam:
A kapu mögött mit találhattam?
A kapu nyitva, csak be kell löknöm.
Nem tudtam: maradjak, vagy el kell szöknöm...
De legbelül olyan nyugalom töltött el,
Kérdés nélkül tudtam; maradnom kell.
Tudtam, olyan dolog vár a túloldalon,
Ami vágyam..vagy hatalom.
Előre léptem hát, s a kaput kitárva
Beléptem az ismeretlen "túlvilágba".
Kié ez a csodálatos hely
Hol ilyen isteni nyugalom tölt el?
A válaszra nem sokat vártam,
Mert a házigazdát rögtön megtaláltam.
Nem más, mint maga a Halál,
Ahogy teljes valójában elöttem áll;
Nem olyan mint képzeltem. Teljesen más.
Szebb, nyugodtabb, egyszerűen csodás.
Nme érzek félelmet. Inkább megnyugtat,
Ahogy kezével int, majd rám mutat.
És én követem. Félelem nélkül;
S nézem ahogy minden elsötétül.
Milyen csendes. Meglepően bájos.
Félelem helyett nyugalmat sugároz.
Mintha tudna szeretni. Vagy ez lehetetlen lenne?
De nem kérdezek...tudom úgy sem felelne.
Vágyat érzek rá; vágyat, hogy kövessem.
Hogy eggyé váljak vele, hogy rám sötét fátylat vessen.
Hogy magával ragadjon, s azt mondja: Maradj!
S akkor tán minden ilyen nyugodt marad.
De felébredek. Csak egy álom volt.
S ez a világ mindent lerombolt.
Lerombolt bennem minden nyugalmat,
Amit most már tudom egyedül ki adhat.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
