vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

FÜSTÖLGŐ KÉMÉNYEK

Műfaj: VersCimkék: tél, karácsony

Füstölgő kémények felett
keringnek viharfellegek,
cikázó villám hasítja a szelet,
a kunyhó már jó meleg.
Szorosan magához láncolt a nyirkos ősz,
sűrű köd ül a dombok közt,
dideregve, dérbe burkolódzott a táj,
a hideg csontig hatolva fáj.
Hívatlanul érkezett, s maradni készül a tél,
a fákon régen nincs levél,
ameddig szem ellát, minden hófehér,
kandalló mellett őszhajú anyóka halkan mesél.

Friss mákoskalács illata száll át a szobán,
fenyőfa ünnepi ruhában már készen áll,
gyertya lángja énekünkkel ütemre jár,
szívünk őszinte szeretetre vár.
Messziről jött hópihék ide-oda szállnak,
körbeterítik lassan az egész tájat,
sötét éjen csillagfény ragyog,
örömtáncukat járják az angyalok.

Jégvirágok nyílnak éjszaka az ablakon,
így lesz újra gyönyörű a karácsony.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.