vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Gicának

Műfaj: VersCimkék: sultan meséi

Elmúlt éjjel a kedvenc kocsmámban

egy lánykával vitáztam hajnalig,

fiatal volt és két diplomával

egy főiskolán matekot tanít.

Bár kicsit részeg volt a sörtől,

próbált erőt venni az eszemen,

s csillogott kis szeme a könnytől,

mert azt mondtam, nincs igaz érzelem.

 

Próbált lelkesen meggyőzni arról,

hogy a szeretet a legfontosabb,

s vitáztunk „jó” -ról, etikáról,

s kitárgyaltunk régi dolgokat.

S míg a lányka érvelt kapkodva,

naiv hitéből szőve szép mesét,

arra gondoltam szemem behunyva,

hogy fájni fog neki az ébredés.

 

A „mi” – üres szó. Nincs „neked”, „érted”,

nincs „áldozat”, „hűség”, vagy „tisztelet”.

„Én” vagyok, s mindenféle téren

az önzés hajt keresztül az életen.

Ha nincs kajád, ruhád, vagy lakásod,

akkor bizony erkölcsöd sem lehet.

Szépítgetjük csak az igazságot,

hisz pőrén állni senki sem szeret.

 

Ajánlás:

 

Gica! Kívánom szívemből Neked,

hogy álmokban múljon az életed,

a sors mindig csak jó legyen Veled –

és ne kelljen kinyitnod a szemed!

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 3 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Halacska   (#15090)

2009. november 23. 15:48

Nem. Nem olyan kapcsolatban voltunk, ezért tartózkodtam az ilyen csajozós dumáktól.:)

Válasz bobita hozzászólására (#15086).

 


2. bobita   (#15086)

2009. november 23. 14:02

remélem esett azért pár szó a globális felmelegedésről is,

 


3. Halacska   (#15045)

2009. november 22. 20:36

Hiábavaló dolog eltagadni, milyen lények vagyunk voltaképpen. Jobbnak találom, ha becsületesen tudomásul vesszük és igyekszünk úgy egyensúlyozni, hogy még tudjunk tükörbe nézni az őszinte pillanatainkban is. Köszönöm a véleményed!

Válasz Janó hozzászólására (#15041).