Györgyikének
Dátum: 2009. szeptember 12. 07:42Műfaj: VersCimkék: szerelem |  |
Gioconda varázsa szemednek igéző
nézése, előtted a festő ecsetét
bemártva lebénul. Igazra felelő
szó, ajkadon édesen éled.
Ma téged szeretni, elönt a varázs.
Búvóhelyem arcodon egy aranyos
fintor, a szemednek erénye arányt
parancsol, de ezerszer sem haragos.
Míg homlokod édenek ős emeletét
sem ráncolod, addig szemedben a láng
mint gyertya ragyog, egy parányi emlék,
egy törölni most körülményes palánk,
mit átugor és neked udvarol, óv
szép szívem, megéri ha nézem a száj
keskeny vonalát, makacs és heves vadóc,
bűvésze vagy életemnek, oly vagány.
Ó, hogyha eloszlik az éjek sötétje,
kitárul előttem az élet megint,
Te nézz velem össze, nevess megértve,
hol tűztered ellobban, egy szó odaint.
Várj féltve, keresni fogom küllemét
e mosolynak, elírom énekbe, lám
nem festek feltűnőt, se bohémet
e kornak, de múlt se világom, te lány.
Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. feketetulipan (#12743) | 2009. szeptember 15. 19:46 |
repülj szívem szava meszire járd be a világot ,vidd érzéseim s mond el annak lelkendezve, akinek küldöm szívhangjaim, hogy mennyire szép asszony | |
Válasz Györgyi hozzászólására (#12671). |
|
2. Györgyi (#12671) | 2009. szeptember 14. 10:31 |
Kedves Miki nem véletlen, de ez a versed nagyon tetszik. Köszönöm. :-)))) | |
| |
