Hajnali szerenád.
Dátum: 2008. szeptember 30. 10:14Műfaj: VersCimkék: gyémántok, bársonyon, szerelmes, feléd, lelked, ajkadon, akarod |  |
Mint szétdobált gyémántok,
a csillagok kékes bársonyon,
néha fénylőn legurul egy,
mint könnycsepp az arcodon.
Az éj vonakodva lassan hátrál,
s éled lent egy csalogány,
egy szerelmes férfi az,
neked, dala hozzád száll.
Mit hang közvetíthet feléd,
száll,bong vágyón sajog,
csak téged akar csupán,
ezen a vörös hajnalon.
Lágyan óvón körbeleng,
simítja érzéssel lelked,
ígér,őszintén adni akar,
csak egyet,szerelmet.
Gyémántok peregnek ajkadon,
a kapocs most létrejött,
s tárod előtte lelked,
ez mit érzel,nem közöny.
Elhall lent a szerenád,
a fénynek nyitod ablakod,
kezeddel hívón intsz,
igen ő az, őt akarod.
2008.09.29. Rézi.
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
