vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Itt a vége…

Műfaj: VersCimkék: ballagas

Itt a vége…

 

Itt a vége… maradok lélekben… itt valahol.
Szívünk belül, faladon érzés nélkül zakatol,
Írás papír alapon; édes tudás falatok.
Évek múltán haladok, róla dicsőn szavalod:
Naggyá tette alakod - kezdőből lett haladó…

 

Tanár van sok szerető - tudatlanság temető,
Osztálytársból megvető, embereket kedvelő,
Csak egy témát rebegő, hangulatot emelő,
Emlékeket felejtő, problémákat megfejtő,
Kézi meccset megnyerő és barátként szerető.

 

Iskolánkból elmegyek, vár már rám az egyetem,
Osztálytársak, veletek együtt lelem meg helyem,
Emlék hever helyemen, egyek voltunk veletek.
Emlék marad szerelem, mindenféle egyveleg;
Tablóhadak lengenek, így maradunk meg nektek.

 

Falak, semmit feledő téglák mélyén lelendő
Hagyománya terjedő. Költők könyve lepedő;
A falakat belepő. Nehéz könyvet elejtő
Lány - fizikán merengő, sok kétkarú emelő
És kapufát repesztő gömb szeli a levetőt.

 

Ballagunk lassan, megyünk, az egyetem megörült,
A kapukat betörjük - sok Istvános kiröpült…
Hát, itt van már a Vége, menten készülj belőlünk!
Vigyázz Világ, mert lehet, mint egy hullám jövünk!
Köves parton megtörünk, régi helyett feltörünk…

 

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.