vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

JÉGBE ZÁRT SZÍV

Szerző: GyörgyiDátum: 2008. szeptember 11. 13:53

Műfaj: VersCimkék: remény, szerelem, bánat

A felkelő nap még perzseli szívemet,
bőrömön már érzem a nyirkos hideget.
Az ég is szomorú,velem együtt sír most,
a vihar mi bennem dúl, olyan nagyon kínos.
A szerelem bimbója már kinyílni látszott,
vagy csak egy őrület mi szívünkkel játszott?
Bármi volt is, nevedet szívembe marta,
ezer vérző sebet ejtett alatta.
Illatod hozta a széllel a délutáni zápor,
mikor felébredtem e kínzó magányból,
hangod szállt felém az esti fényben,
csodálatos volt, hisz újra reméltem.
Csillagok fényénél egyre izzik a vágy,
újra lobban szívem, űz, kerget hozzád,
érzem amint testemet végigcsókolja szád,
forró ölelésedre vágyom, de lassan kihuny a láng.
Szorít, mar, annyira fáj a magány,
nyugalom, béke soha nem talál rám.
Nyár eleji szellő hozott kedvesen,
kegyetlen őszi szél vitt el Kedvesem.
Talán a zord hideg segítségemre siet,
megfagyassza feldúlt lelkemet.
s, ha majd jön a várva várt kikelet,
újra felolvasztod jéggé vált szívemet.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 5 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. feketetulipan   (#13007)

2009. szeptember 28. 13:40

repülj szívem dala meszire járd be a világot ,vidd érzéseim s mond el annak lelkendezve, akinek küldöm szívhangjaim, hogy mennyire szép asszony

 

2. Györgyi   (#3707)

2008. szeptember 13. 18:13

Kedves Rézi köszönöm véleményedet. :-)

Válasz Rézi hozzászólására (#3677).

 

3. Rézi   (#3677)

2008. szeptember 12. 20:07

Minden szó ott ,és úgy jó ahogy van....

 

4. Györgyi   (#3642)

2008. szeptember 11. 21:59

Kedves Veronai olyan szépeket írsz, hogy csak pirulok. A kérdésedre a válasz: Lehet, hogy már nem. Örülök, ha tetszett a versem, bár ez sem vidám. Nehéz lesz téged kielégítenem. Köszönöm figyelmedet. :-)

Válasz Veronai hozzászólására (#3639).

 

5. Veronai   (#3639)

2008. szeptember 11. 21:41

Úgy gondolom, hogy minden rajtad múlik. Úgy gondolom, hogy semmi sem másokon. Miért? Mert saját életedet neked kell írányítanod. A Te saját érdekedben. Képes vagy rá, mint bárki más. Meg kell tudni tenned. Ne mások cselekedeteiben bízz. Ne várd azt, hogy Ők lépnek. A szél bárhogy fúj is, vitorlásodat arra vezényled, hova Te akarod. Kérdés csak az: A technikát tudod? Üdvözlettel: Veronai (A versed szép lírai, melankónikus, tényleg őszt idéző, hol a remény sugara ott pitymallik lelkedben.... Meg kell cselekedned! Többet mit írhatnék neked. Szép a versed.)