Jeges víz

Szerző: AnneDátum: 2008. augusztus 25. 13:15

Műfaj: PrózaCimkék: egypercesek, gyermek

Egy pöttöm iskoláslányka kellemetlen esete a befagyott tóval. Szerencsére nem történt nagyobb baj, de jó kis lecke volt.

Messze volt a patak.

A kislányt apró lábai nehezen vitték előre, mert az iskolatáska igen nehéz volt. És a patak túloldalán volt az iskola.
Hétévesen nem értette, hogy ezt az amúgy is hosszú utat miért kellene még tovább nyújtani azzal, hogy elkerüli, csak azért mert tél van, és éppen magas a vízszint. Pedig az anyukája mondta, hogy menjen körbe, nehogy a patakon sétáljon át!
Ekkor híd még nem volt, hanem nagy köveket raktak bele: ez volt az egyetlen átkelési lehetőség. Nyáron is könnyű volt belecsúszni, mert a kövek általában összevizeződtek.
Leért a partra, és látta, hogy olyan magasan áll a víz, hogy a kövek nem is látszanak. Maga a víz sem látszott a vastag jégrétegtől.
A kislány arra gondolt, hamar átszalad rajta, mert vastagon be van fagyva. Óvatosan tett egy-két lépést, és akkor hirtelen… RECCS!!
Beszakadt a jég. Egy pillanat alatt ülve találta magát a patakmederben, és így már hónaljig ért a jeges víz.
Megpróbált felállni, de nem sikerült. Az iskolatáskába több liter víz került és rajta minden ruhadarab átázott, a vastag télikabát elnehezedett és húzta lefelé. Nehéz volt egyáltalán ülve maradnia.
A megszeppent kislány egy-két perc után vacogni kezdett, és cérnahangon kiabált, hátha meghallja valaki.
Szerencséje volt: a part melletti egyik házból kiszaladt egy fiatalasszony és a férjével gyorsan kihúzták a vízből.
Szaladtak szólni a szülőknek, hogy a kislány beleesett a patakba.
Az anyukája rohant a száraz ruhákkal és először leszidta, de a kislány addigra már megértette, mekkora veszélyben volt. Az anyukája sírva átölelte a szófogadatlan pici lánykát.
Ő pedig a kályha mellett órákig vacogott még a száraz ruhákban is.
És megfogadta, hogy mindig hallgatni fog az anyukájára és nem ijesztgeti többé.