vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Jöjj velem

Műfaj: VersCimkék: alak, gonosz

Az éj meddő odakint

Mégis vajúdva szüli meg

A távoli csillagok honát

 

Szerenád hangja szól

A korcs Isten oltárán

Az alak közeleg

De megáll az idő árjánál

Elfáradt lovát leöli

A szenvedélyek lángjánál

 

Nap, mint nap felkelsz a semmiért

Hogy felépített homokvárad ma elvetéld

Majd szeretned kell újra a semmiért

 

S közeledő árnyak rebbenő alakját

Ismered fel szeretőd szemében

És mégis lepedőn látszó

Árnyakkal játszó

Szétrebbenő holt álommá válsz te is

 

Perc létedért gőgösen nyúlsz az ég felé

Kapaszkodsz a lassan rothadó hússá

Oszló testbe

Mindig ezt csinálod ha eljön az este

 

 Gumiváros lakójaként

A rég elkorhadt ház közt járó

Poloskára szavazol

Lényegtelen melyikre

Hisz te leszel ki meglakol

 

Szabadulj ki!

Jöjj velem!

Az égig száll majd fellegem

Hűvös esőként

Ezt a világot is elnyelem.

 

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. bobita   (#10116)

2009. július 10. 23:27

gratulálok,nagyon szép vers!