vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Karácsony

Műfaj: VersCimkék: karácsony

 

Karácsony táján

elgondolkodik az ember,

milyen volt régen

ilyenkor a december!

 

A szívembe kis gyertya gyúl ekkor,

de csak egy-két napig ég,

s ez bánt engem most is, mint egykor!

 

Régen, kicsi gyermekfejjel

mást jelentett ez az ünnep,

csodavárásként gyorsan

teltek múltak a hetek.

 

Ajándékokat csináltam,

mindenkinek akiket szerettem,

de lassan-lassan elmaradtak

az ajándékok mellőlem.

Már nem csináltam,

hanem vettem!

 

De az angyalok

mindig eljöttek,

s hozták a hírt,

egy kétezer éves csodát,

ami minden karácsonykor

átsugárzik a fenyőillaton át.

S az a kisded mindenkit hív és keres,

bármilyen is legyen az ember

ő mindenkit nagyon szeret,

és k éri, hogy jászolja mellett

ne csak egy napra szeressük

egymást, mi emberek.

 

Legyen minden nap

kis gyertyaláng szívünkben,

s ne hagyjuk kialudni,

őrizzük őt egész évben!

 

S bár ez néha nagyon

nehéz feladat,

de ne csak egy napra

vegyük fel a jó arcunkat.

 

Bent most fenyőillat lengedez,

süteményillat száll,

a karácsonyfára teszem szívemet

s ilyenkor enyém az egész világ!

 

2006.12.24.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.