Karácsony
Dátum: 2009. december 08. 09:34Műfaj: VersCimkék: karácsony |
Karácsony táján
elgondolkodik az ember,
milyen volt régen
ilyenkor a december!
A szívembe kis gyertya gyúl ekkor,
de csak egy-két napig ég,
s ez bánt engem most is, mint egykor!
Régen, kicsi gyermekfejjel
mást jelentett ez az ünnep,
csodavárásként gyorsan
teltek múltak a hetek.
Ajándékokat csináltam,
mindenkinek akiket szerettem,
de lassan-lassan elmaradtak
az ajándékok mellőlem.
Már nem csináltam,
hanem vettem!
De az angyalok
mindig eljöttek,
s hozták a hírt,
egy kétezer éves csodát,
ami minden karácsonykor
átsugárzik a fenyőillaton át.
S az a kisded mindenkit hív és keres,
bármilyen is legyen az ember
ő mindenkit nagyon szeret,
és k éri, hogy jászolja mellett
ne csak egy napra szeressük
egymást, mi emberek.
Legyen minden nap
kis gyertyaláng szívünkben,
s ne hagyjuk kialudni,
őrizzük őt egész évben!
S bár ez néha nagyon
nehéz feladat,
de ne csak egy napra
vegyük fel a jó arcunkat.
Bent most fenyőillat lengedez,
süteményillat száll,
a karácsonyfára teszem szívemet
s ilyenkor enyém az egész világ!
2006.12.24.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketMég nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.