Kegyetlen valód
Dátum: 2008. március 29. 15:18Műfaj: VersCimkék: halál |  |
Kíváncsi lennék,hányszor hazudtál nekem kihasználva,
hogy naívan csüngtem minden egyes álnok szavadon!?
Hányszor kecsegtettél abban a tudatban,hogy minden ígéreted,
miszerint álmaim valóra válnak,üres hazugságok voltak?!
Hányszor használtad ki naív hitemet,mivel vakon követtelek,
s megcsalve,markodba nevetve csavartál ujjad köré,
s gonosz mosollyal arcodon,
mit akkor még jónak hittem játszottál velem,
ujjaddal mozgattál,mint élettelen mationett-bábot,
és gonosz,kegyetlen szíved akkor még sebezhető
szívemmel játszott.
Talán a halál kellett hozzá,hogy tisztán lássak
s meglássam valódi kiléted,
s lássam makulátlan külsőd alatt
valódi arcod,rothadó éned.
Talán az kellett hozzá és talán nem volt elég...
a halál közelsége még túl kevés
azóta megkeményedett szívemnek,
a puszta gondolat,közelség nem lehet elég...
De hogy túléljem e csalódást,ez égető hiányt,
hogy elfeledjem, hogy a halál míly édes és merész,
TE,az egész élet kevés!
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
