Magány
Dátum: 2008. október 05. 22:24Műfaj: VersCimkék: szerelmes, vers |
Magány 1
Hold telte éjszakán
csend honol a ház
tornyán,csend hnol
a vár fokán.
Bóbita szólal,aludj már...
pihenj,ne mozogj,
az alvás vár...
Fák hajlanak a házra,
a ház súlya nyúlik
a néma világba.
Csend honole tájon,
s nem szólal az ember,
halkan a magányban,
a sírba borul már.
Nincsen éltető ereje,
magába zárkózván,halkan
sikitva fordul a magányba,
s a fekete köd átöleli,
s néma mohák telepednek rája,
s nincs menekvés,
megkövesedik,
mert nem volt ember,aki
a magányból kirázza.
2008.április 20
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.