Mea culpa
Dátum: 2010. október 29. 21:44Műfaj: EgyébCimkék: mea culpa |  |
Amikor a barátság vak...
Hogyan kérjek bocsánatot? Mit is bűnöztem...mit rontottam el? Folyamatosan ezek a kérdések forognak az agyam szélforgójában. Pinokkió szereti a barátait, de néha már sírni tudna miattuk, amikor azok nem értik egymást. Akkor nem igaz, hogy a "barátom barátja az én barátom"?!
Pinokkió olvassa a lány írását és csöpögnek a könnyei. Előveszi a Zewa Softis márkájú papírzsebkendőit -Pinokkió érzi, ehhez sok kell-, de zsá vűje van, csak nem tudja. Pinokkió szenilis és picit buta. Emlékezhetne, előző nap is egy zacskó fogyott.
Nagyon érzelmes a történet. De hát ilyen barátai vannak Pinokkiónak, ilyen ügyesek. Olyan jó neki. De, hogy nem is egy, hanem több is?!...Pinokkiónak nagyon jóóóó.
Tegnap is könnyeztem. Pont ugyanilyen tojás alakú könnyek hullottak ki a szemeimből. Talán pont ugyanennyi is. Nem értem, miért bűn az, ha nem vettem észre, hogy a könnyeim, mint két tyúktojáskönny, hasonlítanak...még a mennyiségük is, mint két ikerlány négy melle, two in two. Van ez így. Pinokkió ráadásul szereti a melleket, és az ikerlányokat is. Bűn, hogy elhomályosult a tekintete a lányok olvasása közben?
Gondolkodom. Hangosan zörögnek az agytekervényeimben a bitcsomagok. Lehet hogy én vagyok a bűnös? Lehet én valami közvetítő közeg vagyok a barátaim agyhullámai között? Talán az én gondolataim tükröződnek az ő írásaikban? Talán ezért kell könnyeznie Pinokkiónak ma is?
Mindegy.
Megyek.
Olvasok tovább,
...és ma nem fogok sírni.
"A hálószoba félhomályában előbb a felé lépő férfi árnyéka érintette meg az övét. A beszivárgó holdfény festette a padlóra a két test meztelen összekapaszkodó képét. A nő remegve fordul meg. Még csak az árnyékaik csókolództak. De ő is akarta a hideg fények játékának gyönyörét.
A férfi magas volt és erős. A nő alacsonyabb és törékeny. A férfi kezei megragadták őt és mágnesként húzták csípőjénél fogva. A két test összeolvadását már csak ruháik akadályozták. A férfi kicsit eltolta a nőt, gombjait nem kímélve, letépte magáról ingét. A nő egész testében égett. Tüzesen, lobogva lángolt. A férfit látva, ő is kiszabadította testét ruhái börtönéből. Kilépve testük ketreceiből, mint gyémánt a tűzön, úgy égették el egymást. A nő nőiessége, a férfi férfiassága eggyé váltak. Test a testben mozogtak, birkóztak, folytatták tusájukat. A kezek, a lábak közös táncot jártak. Az ajkak háborújában a nyelvek kergetőztek. Vad harapásokkal kényeztették egymást.
Az idő szaporán szedte lábait, a csatájuk több hegyet megmászva, végül a csúcsra ért. Mindketten ott szerettek volna maradni. Egymás karjaiban, örökre.
A hold fénye megvilágította szürke árnyukat. Megpihent vándorként feküdtek egymás mellett, és hagyták testük holdjátékát is pihenni...Együtt hallgatták az ablak alatt elsuhanó járművek zaját."
Pinokkió abbahagyta az olvasást.
Zsebre vágta Zewa Softis zsepijét..., és fejére csapott.
- Ez nem is hasonlít?! Ez nem! Uram, atyám!
Mea culpa!
Eddig 3 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Oláhné Bácskai Orsolya (#22658) | 2010. december 30. 17:15 |
Pinokkió! Ez nagyon jó lett! Köszi, hogy olvashattam tőled! Üdv Orsolya | |
| |
2. Pinokkió (#22281) | 2010. november 02. 19:29 |
"Amott" szerintem el is magyaráztam, mert nem értették a csajok:-( Végre valaki aki megért engem:-)))) Puszi Nursénak, add át Mazsókának is!!! | |
Válasz Mazsoka hozzászólására (#22280). |
|
3. Mazsoka (#22280) | 2010. november 02. 18:24 |
Azt hiszem, értem Pinokkiót! Ha nap, mint nap ilyeneket kellene olvasnom, én is szerzősnék az SCA-val! :-) Ezeket rutinosan átugrom, mint Nyilas Misi. Üdv: Mazsoka, akarom mondani Nurse | |
| |
