vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Meséltem neked

Szerző: Tóth LászlóDátum: 2009. június 10. 11:04 Műfaj: VersCimkék: emlékek

Meséltem neked a helyről

ahol éltem,

elmondtam milyen volt az

a kert , ahol felnőttem.

Meséltem neked a lemenő

naptól csillogó felhőkről

mik egy különös délutánban

úsztak el felettem,

a kis házról, ahová

egyszer beosontunk ketten

s olyan volt mintha utaztunk

volna, vissza, vissza az időben.

Elmondtam milyenek voltak

a hosszú kerékpározások

dombon s völgyön át,

hogyan siklott el mellettünk a folyó

mi elmondta minden titkát.

Meséltem a nyarat,

mikor minden nap volt mit beszélnünk,

mikor minden egyes nap

valamit magunkba égettünk.

Mikor megálltunk,

mikor továbbmentünk,

mikor órákat beszéltünk,

mikor csak ültünk s néztünk!

Mikor csodálkoztunk,

hogy itt vagyunk,

mikor éreztük,

innen el soha nem szakadunk.

Meséltem a holdról

az éjszakáról,

meséltem a télről

és a napsütötte nyárról!

Meséltem a titkokról

miket csak neked mondtam,

meséltem az álmokról,

miket nem egyedül álmodtam!

Meséltem a völgyről,

s elmondtam a hegyet,

meséltem a forrásról

s elmondtam azt a kis titkos helyet!

Elmondtam mindnet,

mi az évek alatt belém égett,

meséltem a csodát, a titkot,

elmondtam neked mindent!

Meséltem a magaslest

a barátokat,

meséltem az éveket

mik gyorsan szaladtak.

Meséltem a szelet,

meséltem az őszt,

elmondtam a várost,

hogy hogyan szerettem meg Őt.

Meséltem az életem,

mit eddig megéltem,

s még lesz mit, lesz mit

sokat mesélnem!

 

2009.06.01. 21:36, 21:50

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

---

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.