vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket Mindennap
Szerző: SzatDátum: 2008. április 29. 08:26
| |
Minden sorban adhatok reményt,
De minek, oly kemény.
Volt egy nyár,
Jaj, miért lett vége már..
Nagy lépések közt topogni a porban,
Nincs még ilyen meglepetés ebben a korban.
Szenvedély és harc,
Megrendül minden arc!
Nagy út, véget ért,
És akkor jött, a Tündér;
Öleltem, csókoltam,
Mily nagy boldogság;
Minden órában és percben,
Kezét foghattam!
Milyen gyönyörű volt,
Milyen gazdag voltam;
A madarak hozzám képest lelassultak.
Háború, háborúk elhasalnak.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket