Mint az álom.
Dátum: 2009. január 15. 17:29Műfaj: VersCimkék: lonka, tél, kétségbeesés |  |
ezek nem hópelyhek
szövetekké rétegződtek
mint a rongy.
úgy értem: a ruha.
hullik a hó, mint az álom.
aztán mikor felébredsz,
rájössz, hogy az álom
valóság sosem volt.
csak lucskos tócsa
meg maradnak a rémálmok
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Eddig 3 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Artsard (#7386) | 2009. január 20. 14:09 |
Szerintem ez egy nagyon jó mű, itt a portálon biztosan. Nekem átjön, hogy mit akarsz. Felesleges mentegetőznöd. Ha okoskodni szeretnék, akkor azt írnám, hogy hajlik a szimbolista látásmód felé (Rimbaud) és van benne egy csipetnyi dekadencia. Egy szó töri a ritmust... blablabla... de kurvára felesleges ezeket leírnom... Az a jó a verseid nagy részében, hogy letisztultak és érthetőek, nem lilaködös bravúrok, hanem emberi-éteri gondolatokat sugallnak, egy fiatal lány 21. század eleji magányát... és már be is fogom... köszi az élményt! | |
| |
2. Lonka (#7343) | 2009. január 17. 18:27 |
Nem az volt a célom, hogy bemutassam, mi nekem az álom, az álmodás... Megtettem már azt sokszor. Megragadott a hó hullása, és ezt egy hasonlattal próbáltam megragadni. Sem több, sem kevesebb. | |
Válasz Rézi hozzászólására (#7341). |
|
3. Rézi (#7341) | 2009. január 17. 13:46 |
Jó,tetszik,de az álom ennél sokkal bonyolultabb....!Rézi. | |
| |
