vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Mondd meg Uram!

Szerző: Molnár ZsoltDátum: 2008. április 09. 23:06

Műfaj: VersCimkék: vers

Hitemet a kétely

foggal tépi, rágja

Mondd meg Uram!

Miért tettél asztalára?

 

Vak szorgalommal

mi bennem munkál

az valaki más,

és nem én,

remény, önámítás.

 

Sietősléptű holnap,

a jövő feslett illúzió,

folyvást itt hagy,

Süppedőn jelenemben,

Te is ott vagy,

elképzelt édenkertben,

almáid, mind lehullnak.

 

Bűnöm s szégyenem,

jelenemből illanó múltat

én számba veszem,

hogy feledni tudjak..

 

De mondd meg Uram!

Miért is lett kedved kénye,

Hogy úgy ül belém a bánat,

Nehezülten kövér ülepére,

Mintha magam lennék,

Annak míves karosszéke?

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket