Mostanában

Szerző: HalacskaDátum: 2009. október 31. 01:35

Műfaj: VersCimkék: sultan meséi, csalódás

Mostanában

Mostanában elfolyik az idő,
mint kiömlött vodka az asztalon.
Bizsu és mind a régi szeretők
csak új ráncok ma már az arcomon.
Mostanában elfolyik az idő,
nem kapcsolódnak össze a percek,
kiégett ugarrá vált a mező...
Mostanában eltűnnek a színek.

Mostanában ősz lett a szakállam,
magányos, szürke ősz köde hull rám,
mostanában megroskadt a vállam,
hátba szúrt újra egy szép hazugság.
Nem élveztem melegét a nyárnak,
az álnok nap eltűnt a felhőkben,
és a fényes, nyári éjszakákban
elszökik az élet énelőlem.

Mostanában nem nézem a napot,
mámort űzök az éji világban.
Függönyt szövök az éjszakából,
hogy ne lássam hűlt nyomát a nyárnak.
Mostanában annyira szeretném,
hogy pár jó ember cserélne velem:
bár éreznének ők úgy, mint most én -
s én lehetnék ilyen lelketlen!

Ajánlás:

Mostanában szétesik a tető,
omlanak rossz falai a háznak,
Élő gépek lejtenek keringőt,
a Bálvány körül körtáncot járnak.

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Halacska (#14215)	2009. november 03. 16:29
Mert én is egy komor pali vagyok. :)
Válasz Vasváry Ernőné hozzászólására (#14166).

2. Vasváry Ernőné (#14166)	2009. november 02. 20:24
Tetszik a vers, igaz hangulata komor. Ildi