vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Nyár és ősz között

Műfaj: VersCimkék: ősz

/Amikor olyan rossz volt elválni tőled!/

Nyár és ősz között

visszanéz az ember,

mi volt, s hogyan,

mi szép volt egyszer?-

és csodálkozik,

hogy újra itt a szeptember!

 

Olyan zöldek még a fák,

mint nyáron,

ám itt-ott már van

sárga levél az ágon!

 

Majdnem olyan ez,

mint tavasszal,

csak a madarak búcsúznak

a lanyhuló Nappal!

 

S az ég is majdnem olyan kék, mint rég

csak az est jön már hidegebb szárnyakon,

és hűvös éjjel folyik be

a még nyitott ablakon!

Álmainkban még a nyár

könnyű, színes képei integetnek,

de reggel, a kelő napsütésnél,

selyem ködön át,

a virágok már más színben énekelnek,

búcsúdalt suttognak

az alig lengedező szélnek!

S búcsúzik minden fa, bokor, a táj.

-bár szívemben örök már rég a nyár-

igaz az őszt én jobban szeretem,

sok minden mi jó volt,

régi őszöknek köszönhetem!

 

Ősszel még a színek is színesebbek,

a színek, a hangok

különleges érzésekkel visszarepítenek

oda, ahol minden jó elkezdődött egyszer,

honnan azóta is erőt merítek százezerszer,

ott, hol megkaptam egy óriási csodát,

gyöngéd női ujjak érintésén át,

egy szívben, egy lélekben,

melyet megszerettem,

s lelkembe olvasztva

azóta is őrizve, örvendezve viszem !

 

2006.09.10-12.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

Szavazás

Beérkezett szavazatok száma erre a cikkre: 1 db

A szavazatok átlaga: 5

Ha belépsz, tudsz szavazni.