Őszember

Szerző: GlosoliDátum: 2010. január 10. 20:07

Műfaj: VersCimkék: ősz

Rímek nélkül közelít ide az idő,

Behengeredik a küszöb alatt,

És mikor az ablakon kinézek

már nem villanyoznak fel az őszi, narancsszínű fények.

Kedvem lenne legyalulni mindent,

összegyűrni, felperzselni,

és csak feküdni a piros-sárga avarban.

Szétporladni, mint a halott nyári darázs porladt szét

egy magányos, pókhálós sarokban.

Ilyenkor felénk kísértet jár,

az erdőben énekel a fák odvában -

gyertyával jár, hangja emberi,

hálóinge, hálósapkája van,

hosszú barkójú őszember,

aki vakon tapogatózva néha rálép a macskák farkára -

ilyenkor szörnyű zaj van odakint, és besüvít a szél, mikor kinyitom az ablakot:

a makkokat a párkányon arrébb hengeríti.

Hengerednek csak ezek a napok,

hidegrázós őszi-téli éjszakák.