vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Porszem

Műfaj: VersCimkék: élet

Mérhetetlen porszem
a mérhetetlen űrben,
ugyan mit cselekszem?
Ha a tű gombostűfej,
én mi vagyok?
Életem a villanás
milliomod része,
hogy fér bele
a végtelen egészbe?
Én önmagam,
önmagammal mérem.
Agyammal valamennyi
csillagot elérem.
Az Én tudat így
végtelenül nagyobb,
fényesebb annál,
mint ami felettem ragyog.
Ím a porszemben
a Végtelen belefér,
így létem nagyobb lesz
a nagy Végtelennél.
Ha egyszer a porszem
elnyugszik a porban,
Elmondhatom,
a Végtelent magamban hordtam!

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 8 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Lukács Mária   (#2801)

2008. augusztus 14. 20:22

Loorena, én köszönöm, hogy olvastál.

 


2. Loorena   (#2799)

2008. augusztus 14. 18:25

Nagyon tetszik...mindenséges...igazságos...szépséges.Köszönöm,hogy olvashattam!

 


3. Kardos Győző   (#2131)

2008. július 24. 07:06

Csak ötöst tudok adni, de azt szívből adom! Mert lelkemből szóltál, Ki magam is por vagyok, A mindenség része. Te, ki a papírra vésted azt, Mit más sohasem gondol, És sohasem vesz észre.

 


4. Veronai   (#2124)

2008. július 23. 22:50

Dinamika! Ez kell! A szívből és lélekből ötvözödő írás! Bátran és ellenállhatatlanul fogalmazva! Nem félve. Elindulva azon a "fonalon", melyről tudod, hogy "rég" meg van írva. Gratulálok!

 


5. Fitó Ica   (#2120)

2008. július 23. 21:37

Kedves Marika, ez nagyon jó lett. Mély gondolatokat foglaltál rímekbe.

 



6. Lukács Mária   (#2112)

2008. július 23. 20:43

Szia Jana! A végtelen mindenkiben benne van, csak akarat kell hozzá és kihozzuk magunkból, mint Te is. Köszönöm hozzászólásodat.

Válasz R. Jana hozzászólására (#2106).

 


7. Lukács Mária   (#2111)

2008. július 23. 20:41

Éva, köszönöm, hogy tetszett a versem. Gondolom sokan vagyunk így vele.

Válasz Sonkoly Éva hozzászólására (#2105).

 


8. Sonkoly Éva   (#2105)

2008. július 23. 16:20

Leírtad -csodaszépen- amit már sokszor én is éreztem.