Rázzák a fát
Dátum: 2009. november 17. 16:16Műfaj: VersCimkék: vers |
Rázzák a fát, rázzák,
Valami felbőszült szörny tajtékozva rázza,
Izmunk sajog, karunk feszül
Az eszeveszett, vad kapaszkodásba.
Rázzák a fát, rázzák,
Ez a féleszű szörny habzó szájjal rázza,
Ki nem elég erős, (vagy csak gyenge gallyon ül)
Nem számíthat nagyon a szinten maradásra.
Emberi sorsok, munkahelyek,
Zuhanó testként tűnnek el,
Ki korábban magasabbra mászott, most nagyobbat esik:
E rémítő mélység nyeli el.
S kinek eddig is kevés jutott?
Most kis tőkéje még tovább hasad,
Ha elveszíti lakását, így járt – szól a törvény:
Majd a banknak megmarad.
Magyarország!
Kapaszkodj!
Magyar ember!
Az elveidhez ragaszkodj!
Ne hagyd, hogy győzzön a demagógia!
Egy válságnak nem feltétlenül kell erőszakkal megoldódnia!
Segíts társadon,
S meglásd, rajtad is segíteni fognak!
A józan ész emberei nehéz időkben
Mindig is összefognak!
És akkor rázhatják a fát, mert persze rázzák:
Az a felbőszült szörny habzó szájjal rázza,
De ha reccsen az ág, s nem marad gally:
Kapaszkodjunk mind egymásba!
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.