Rigódal

Szerző: white lightDátum: 2009. május 11. 11:35

Műfaj: VersCimkék: falánkság, rigó, villám, giliszta

A feketerigó a villanyvezetéknek
villámot énekelt és beleremegtem a villanásba.
Felnézett és a kék merengő égnek
fújt egy újabb dallamot. Majd a málnásban
élelmet érzett, leszállt, lecsapott.

A gilisztának ez volt végső villanás
és szájába kapta az új falatot.
Ínyencnek megfelelő vonaglás
rándult végig fekete tollain
és fújta tovább az ismert dallamot.

Mert szabad madárként szállni
olyan felfoghatatlan szabadság,
hogy nem lehet megfelelően megállni
ismerős dallamok trillázása nélkül. Falánkság,
ez volt az első ösztön mi pirinyó agyán átvillant.

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. white light (#9001)	2009. május 17. 18:19
kijavítottam kösz a hozzászólást
Válasz Vázsonyi Judit hozzászólására (#8933).

2. Vázsonyi Judit (#8933)	2009. május 12. 06:36
Érdekes, különleges vers. Hiányolok egy "n" betűt a málnásba végéről.