Szerencsepénz

Szerző: white lightDátum: 2010. március 15. 15:31

Műfaj: PrózaCimkék: szerencse, pénz, szerelem, szabadság, idill

Alternatív képek mögé bújó szerelmi vallomás. Bár nem kéne ilyen nyíltan megvallanom, de azok akik olvasnak remélem örülnek majd ennek a kis írásnak is. :)

Szerencsepénz

Édes idillben úszom, aznap mikor veled ébredek, aztán ahogy telnek a napok órák, akkor egyre inkább kínoz a fájdalom, hogy nem vagy itt velem. Olyan vagy nekem, mint ételhez a só. Olyan vagy nekem, mint fáradt vándornak egy csepp víz, amit hosszú vándorlás után a kaktusz levéből kilop. Sokszor eltaszítottak már, te mégis magadhoz húzol. Sokszor eldobtak már, te mégis felszedsz a földről, mint egy antik értéktelen pénzdarabot és úgy tekintesz rá, mintha a világ kincsét tartanád a kezedben. Én pedig újból csillogok szemedben, még ha elfeledett idők porai kínoznak, akkor is. De nem tudsz beváltani, nem tudsz eladni egy gyűjtőnek, csak a pénztárcádban díszeleghetek, mint egy szerencsét hozó fémdarab. Olyan, amit előveszel, játszol vele fej vagy írást és mindig azt az oldalát mutatja feléd, amit te szeretnél. Ha írás kell, olyan leszek, ha fej hát még inkább….

Mindig veled leszek, de nem leszek hideg, ha markodban szorítasz. Bele is olvadnék a tenyeredbe, ha úgy akarod és kellőképp felizzítasz. De nem akarok stigma lenni kezeden, nem akarom, hogy megbélyegezzenek miattam. Nem akarom, hogy rabszolgám légy, mert már engem úgysem tudsz felhasználni, visszaváltani, megváltoztatni. Csak remélem, hogy tudom a megfelelő szerencsét nyújtani minden percben, minden időben. Szolgáltatásaimért pedig csak annyit várok, hogy néha feldobjál a magasba, hogy szálljak szabadon, majd tenyeredre csapva kérdezd „Fej vagy írás?”.

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 3 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Pyrrhusz (#18529)	2010. március 17. 14:53
A feleségem is így volt velem, de amióta a keréknyomos alsógatyáimat kell beáztatgatnia mosás előtt, kicsit a másik irányba ment el.:-)) A világfájdalom(spleen) a kedvenc érzésem. Amúgy meg az a pohár félig üres( nem tudok meginni egy huzatra annyi rumkolát). Szép volt.


2. white light (#18520)	2010. március 17. 11:40
Hát én örülök hogy valakinek odaadhatom magam. Aranyérmesnek érzem magam hogy ilyen párom lehet. Ez a két oldal meg az aminek gondolod de én inkább arra gondoltam hogy mindenkinek több fajta arca van.... Na mindegy van olyan hogy valaki depresszíven realista és nem is akar belőle kimászni hát hajrá.
Válasz Nem Tom hozzászólására (#18517).

3. Nem Tom (#18517)	2010. március 17. 07:40
Szép dolog az altruizmus, csak nem mindig kifizetődő. Magam részéről, én jobban szeretem a valamit-valamiért jellegű boltokat. Valahol emlékeztet ez a történet arra, amikor a versenyző két induló közül ezüstérmes lesz. Szóval az utolsó. Gondolom, a szerencsepénz egyik oldalán egy malac van, a másikra meg rá van írva, hogy kéményseprő. :-) Tamás