Szeretkezés
Dátum: 2008. április 16. 08:52Műfaj: PrózaCimkék: szex, szeretkezés |  |
Az ablakból figyelem. Most száll ki a kocsijából. Igazi kopott figura. Ez a férfi nem kell nekem, határozom el századjára. Már a kapunál jár, még mindig erős bennem az elhatározás. Ma elküldöm. De ahogy közelít, nem látok semmit, csak érzem, a testem változik.
Az ablakból figyelem. Most száll ki a kocsijából. Igazi kopott figura. Ez a férfi nem kell nekem, határozom el századjára. Már a kapunál jár, még mindig erős bennem az elhatározás. Ma elküldöm. De ahogy közelít, nem látok semmit, csak érzem, a testem változik. Valahogy el kellene jutni az ágyhoz, villan belém. De tudom, erre semmi esély. Épp csak az ajtón belül.
Már nincs rajtam semmi, csak a bőröm védhetne, ha nem szolgálná Őt. Már egyetlen sejtem sem az enyém, és még jóformán hozzám sem ért. Majd csak simogat, tudom, közben eltelik akár egy óra is. Keze mindenütt jár, csak ott nem, ahol eszeveszettül várnám. Még mindig csak csókok és simogatások között vergődök, és az idő halad. Rég nem tudom, ki vagyok, hol vagyok, szinte az őrület határán, amikor érzem, ujjai elérték a célt.
Legalább két órája vagyok teljesen kiszolgáltatott. A testem már háromszor rándult görcsbe, és ernyedt el. Még mindig kezdi újra! Már beszélni sem tudok, csak hiszem, hogy hallható, amit mondok. Kérlek, ne, mert elájulok! De csak a szám mozog hangtalanul. És valóban elájulok minden alkalommal. Félig még bódultan hallom: száz nő közül csak egy ilyen van, mint Te.
Lehet, hogy valóban nem tudja? Nem tudja, hogy tőle leszek kiszolgáltatott? Tőle él a testem önálló életet távol az agyamtól? Valóban nem ismeri fel a hatalmát? Ahogy ébredek, egyre világosabban érzem, menekülnöm kell, mert megszűnök létezni. Szeretkezéseink közben lassan már csak Ő lesz, mert én felszívódok, minden alkotóelemem benne él.
