Szilánkok - Neked - II -
Dátum: 2011. július 27. 15:45Műfaj: VersCimkék: az vagy nekem, ki voltál, idő bárhogy harcolt, nem változtál |  |
Míg ég a földdel egybe ér,
Mi az ígéretbe belefér,
Míg két kéz összeér,
S míg a magány vakon remél…
A szív csak meg-megremeg,
Szép reménybe meghempereg…
És észre se veszi,
Hogy maga ellen teszi –
Siratja, mi lenne,
És az idő… mégse menne!
Úgy éget a szerelem, mint Nap lángoló testét,
A nappalt is szenvedem, de gyűlölöm az estét!
Mert a fény elfedi, hogy magam vagyok,
De a sötét hidegébe, olykor odafagyok!
Kérlek, jó Istenem...hagyd, hogy segíthessem,
Örömét, mosolyát…tán…félhomályból lessem!
Boldog legyen, nagyon! Néki add mi járna!
Hogy kit szeret örökre a szívébe zárja!
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
