Társadalom, szex és én, a kisfiú
Dátum: 2010. január 03. 03:19Műfaj: VersCimkék: hajnal, szex, erotika, szeretkezés, nők, test, érzék, érzékek, kéj, álom, fantázia, csók, lélek, bűntudat, magány, szerelem, elvágyódás, érzelem, tél, ösztön, tudat |  |
Ha látom a nőket, fejemet vesztem,
fantáziálni kezdek, akár egy állat.
Ha láthatom őket: az lesz a vesztem,
hogy nem vonok időben vállat.
Ha látom a nőket: vadember tombol.
Bennem egy ősi képzet, ösztön,
már vadásznék, kilépvén ajtómból,
csak kinti világom tág börtön.
Fogom fejem fogságban és futok,
bűnösnek könyvel a társadalom.
Gondolván, hogy "agyatlan tulok",
életem unott társa: dalom
mely zeng az éjszakában,
ha sírok:
én a kisfiú, ! okoskodó és
most nem bírom folytatni,
mert erőltetett és fárasztó hajnalban
egy ilyen önvallomás,
megpróbálok csak egyszerűen lenni,
vagy próbálja meg más...
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
