vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Titokban

Műfaj: VersCimkék: sultan meséi, szerelem, társas magány, féltékenység

Titokban

 

Titokban megpróbáltam belesni fejedbe,

ahogy ülsz a gépnél,  minden rohadt este,

és hol nevetve, hol szomorúan, félve,

lopott sajnálattal néha rám tekintve

kivéreztetsz lassan, mint egy lőtt vadat.

Az agyamban ordít a gondolat,

hogy hazudod Lelkem, amit mutatsz nekem,

s csak a faszom tudja, miért is élsz velem,

s nem egy sötét, szarházi senkivel,

aki arra jó, hogy vigye az ebédet.

Úgy vált füstté a jó emlékezet,

akár a cigaretta lassú mérge,

melytől vért köpök időnként,

és kívánom lassan, hogy legyen már vége,

s a fájdalommal együtt menjek feledésbe.

Csak kérdések vannak, melyekre nincs válasz,

de Téged, Kicsim már oly régóta várlak,

hogy azt akarom: hazudj még nekem,

míg végleg le nem csukom a szemem.

Hazudj!..Vagy hazudjak helyetted?

 

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Halacska   (#15595)

2009. december 07. 03:33

Mondtam már Neked (és nem győzöm eléggé hangsúlyozni): "Az élet nem habos torta..." :)

Válasz Hosta June hozzászólására (#15581).